53 sz. FCI. KOMONDOR STANDARD
(normál betûs)
A Hungária
Komondor Klub,
-mint a Komondor fajta, standard szerinti fajtagazdája-
által kiadott , hivatalos magyarázat
(dõltbetûs)
2005.
május 15. Szilvásvárad
Készítette:
Udvardiné Lukács Ilona (a Klub elnöke, Tenyésztési
Tanács tagja),
Erdélyi Károly (Tenyésztési Tanács
elnöke),
Korózs Gábor (Tenyésztési Tanács
tagja),
Oláh László (Tenyésztési Tanács
tagja)
Puskás Ferenc (Tenyésztési Tanács
tagja)
SZÁRMAZÁS:
Magyarország
FELHASZNÁLÁS: Pásztorkutya
FCI-BESOROLÁS:
I. fajtacsoport: Õrzõ és terelõkutyák
(a svájci havasi kutyák kivételével)
1. szekció Juhászkutyák. Munkavizsga nélkül.
RÖVID
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:
Ázsiai eredetû, õsi magyar pásztorkutyafajta.
Õsi változata minden valószínûség
szerint a vándorló, pásztorkodó õsmagyarokkal
került a Kárpát-medencébe.
ÁLTALÁNOS
MEGJELENÉS:
Nagytestû és erõs felépítésû.
Egyedülálló külleme, méltóságteljes
viselkedése a szemlélõben tiszteletet és
csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt.
Természeténél fogva nem kedveskedõ.
Robosztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos,
gubancos, dús, hosszú szõrzet fedi. Törzse
és végtagjai oldalról nézve a négyzettõl
csak kis mértékben eltérõ, fekvõ
téglalapformát mutatnak. Feje a hát síkja
fölé emelkedõ, dús szõrzetû.
A farka lelógó, vége csaknem a vízszinteshez
hajló. Szõrzete csontfehér színû.
Komoly, visszahúzódó viselkedése és nagy teste méltóságot ébreszt. A komondor arányos és homogén, a heterogén összbenyomás súlyos hiba. Súlyos hiba továbbá az izomszegény laza szervezet, könnyû vékony csontozat, elõtérbe helyezendõ az erõs, masszív, szilárd, erõteljes robosztus felépítés. Ez nem tévesztendõ össze a marmagasság szélsõségeivel (egy 70 cm-es lehet erõteljesebb, mint egy 80 cm-es).
FONTOS
TESTMÉRETEK:
A törzshossz kis mértékben meghaladja a marmagasságot.
A mellkasmélység kb. a marmagasság fele.
A fang kissé rövidebb, mint a fejhossz fele.
A komondor fõ arányai,(ahol a marmagasság a 100 %):
Testtáj
megnevezése
|
Optimális
|
Gyakorlatban
elfogadható
|
Törzshossz:
(marmagasság=100%)
|
104%
|
100-108%
|
Mellkasmélység:
(marmagasság=100%)
|
45%
|
50-56%
|
Mellkasszélesség:
(marmagasság=100%)
|
28% |
30%
|
Övméret:
(marmagasság=100%)
|
116%
|
|
Fejhossz:
(marmagasság=100%)
|
41%
|
|
Orrhossz:
(fejhossz= 100%)
|
42%
|
|
Fülhossz:
(fejhossz= 100%)
|
60%
|
VISELKEDÉS
ÉS JELLEM:
A gazdasági haszonállatok, a vagyontárgyak,
a ház õrzése-védése közben
rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül,
vakmerõen támad. Az általa védett
területet a sajátjának tekinti, arra idegen
élõlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetû.
Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét
ellenõrizni tudja. Éjjel éberen figyelve
õrködik.
Környezetébõl kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Õsi természetébõl adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetõen nyugodt természetû, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok õrzésé kiválóan alkalmas.
FEJ:
Feje széles, a testtel arányos. A dús, ernyõszerû
szõrzet sem teszi aránytalanná.
A komondor legtetszetõsebb testrésze. Súlyos hiba a durva, vagy kicsi fej, az elhegyesedõ, megnyúlt arcorri rész és súlyos hiba az ernyõszerû fejszõrzet hiánya. A fej csontozata határozott áttapintás után véleményezhetõ.
AGYKOPONYA:
Koponya: Domború. Szemboltívek jól
fejlettek.
Stop: Jól érzékelhetõ, de nem
túl meredek.
ARCKOPONYA:
az agykoponyánál
valamivel rövidebb.
Orrtükör:
Derékszögben metszett és fekete.
Az
orr az arcorri szélességhez viszonyítva elég
széles, az orrnyílás tág. A palaszürke
orrtükör és a fekete a kívánatos.
Ma már igen ritkán fordul elõ a barna szín.
A sérült, ledörzsölt bõrt természetesen
nem tekintjük hibának a tenyészminõsítéskor,
kiállításon esztétikailag igen. A
pigment bírálatakor nem szabad megragadni az orrpigmentnél,
más bõrfelületeket is figyelembe kell venni.
A váltóorr tenyésztésnél nem
kizáró ok ha más komoly pigmenthiányossággal
nem párosul. Kiállításon gyõztes
cím odaítélésénél komoly
esztétikai hiányosságnak számít.
Fang: Nem hegyesedik el. Az orrnyereg egyenes.
Az arányok vizsgálatánál figyelni kell arra, hogy a komondor feje nem úgynevezett mackós fej, bár ez a fejtípus tetszetõs, de kifejezetten hiba a fajtánál.
Ajkak: Mélyen pigmentáltak. Feszesen simulnak a fogsorhoz; a szájzugok cafrangosak.
Amennyiben az ajkak
nem feszesek, lógnak, súlyos hibának számítanak.
Állkapocs/fogak: Nagyon gazdagon izmolt, erõs
és nagy állkapocs, szabályos, a fogképletnek
megfelelõ teljes fogazat, ollós harapás.
A
felsõ állcsont és alsó állkapocs
erõteljes, egyforma nagyságú. A foghiány
nem megengedett. Elõfordul az állományban
a harapófogó-szerû záródás,
másnéven tétre-harapás, ami súlyos
hiba. Ezalól kivételt képez, ha idõs
állatról van szó, s az egyébként
szabályos záródás kopás következtében
nem ollós harapást mutat. Õseink kutyáitól
örökölve a fajta hordozza az alsófogsorbeli
rendezetlenséget. E rendezetlenség mértéke
addig a szintig engedélyezett (úgy tenyésztésben
mint kiállításon), míg az alsó
fogsorból az I1-esek, és csakis az I1-esek tétre
harapnak. Ez az állapot körülbelül 3 éves
kor után megváltozhat abba az irányba, hogy
a két I1-es kis mértékben a felsõ
fogsor elé ér. Még elfogadható, ha
nem haladja meg a 2- 3 mm-t.
Pofa: Széles és középhosszú.
Szemek: Egyenes vágásúak, sötétbarna színûek. A mélyen pigmentált szemhéjszélek, feszesen simulnak a szemgolyóra.
A kívánatos a sötétbarna, ám gyakori a középbarna, a kívántnál világosabb szemszín. A világos és sárga szemek nem megengedettek. A szemhéjszélek feketék, vagy palaszürke színûek. Hiba a laza szemhéjszél, nagyon komoly a tenyésztésbõl kizárandó hiba a kifelé forduló szemhéjszél ectropium és a befelé forduló szemhéjszél az entropium, mely a tapasztalatok alapján stabilan öröklõdik. A szemhéjszélek sem kifelé sem befelé nem fordulhatnak, azoknak feszesen kell simulniuk a szemgolyóra. Az ectropium a fajtára nem jellemzõ, az entropium sajnos elõfordul. Ezt a rendellenességet mûtéttel lehet javítani, amely a kutya érdekében súlyos esetekben elengedhetetlen. Az ilyen egyedek tenyésztésbe vonása (annak ellenére, hogy mûtét után nehezen észrevehetõ,) mindenképpen az állomány rovására történik.
Fülek: A domború fejtetõhöz középmagasan tûzöttek, egyenesen és határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem figyelõ, sem támadó helyzetben nem emeli felfelé.
A fülek a fej oldalához simulnak. A szõrrel gazdagon borított fejen úgy kell, hogy tûnjön, mintha egyáltalán nem is volna füle a komondornak. Soha nem emeli meg, nem mozgatja, sem, figyeléskor, sem nyugalmi állapotban. A fülek hosszúságát akkor tartjuk megfelelõnek, ha a szemek alatt a stoppvonalon összeérnek.
TEST:
Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szõrnyakörv nem található rajta.
A
testhez viszonyítva a nyak középhosszú.
Erõteljes és nagyon izmolt. A törzstõl
mérsékelt ívben hajlik elõre. A fej
mögött szõrnyakörv, a nyak alsórészén
lebernyeg nem lehet.
Felsõ vonal: A felsõ vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak.
Mar: Elég hosszú, elõl magasabb.
A törzs felsõ
vonalának kezdetén kifejezett hosszú és
széles mar található, emiatt a hát
rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos
hiba.
Hát: Rövid.
Egyenes, széles,
izmos, átmenet nélkül kapcsolódik az
ágyékhoz. A nyerges hát, a pontyhát
súlyos hiba.
Ágyék: Középhosszú.
Gazdagon izmolt és
széles. Ez elengedhetetlen feltétele a küzdõképességnek
és a könnyed energikus mozgásnak, ami fajta
meghatározó tulajdonság a nagy területek
õrzéséhez szükséges mozgáshoz.
Far:
Széles, középhosszú, enyhén
csapott.
A far izomzata tömeges.
Szukáknál a szülõút szélessége
miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig,
a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendõ.
A kissé túlnõtt far fiatal egyedeknél
megengedett, felnõtt komondoroknál hiba.
Mellkas: Közepesen mély, széles, hosszú.
Erõsen izmolt.
Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erõsen izmolt. Az üres szívtájék, szûk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szembõl vizsgálva teste egy hordó képét formálja
Has: Kissé felhúzott.
A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.
FAROK:
Alacsonyan tûzött, határozottan lógó,
vége a vízszinteshez közelítõ
enyhe görbületet mutat. Izgalmi állapotban legfeljebb
a hátvonal magasságáig emeli. Kívánatos
a csánkig érõ farok.
Kívánatos a csánkig érõ farok, ami akár 1-2 cm- rel túlérhet. A csánk fölött 2-3 cm-nél rövidebb farok kizáró hiba. A komondor faroktartás bírálatánál a farok emelése addig a szintig engedélyezett, míg teljes terjedelmével hátvonala fölé nem emeli. E hátvonal feletti faroktartás akár kunkorodva vagy zászlósan áll nem kívánatos, esztétikailag elrontja a kutya összképét. Nem kívánatos az az állapot sem ha a komondor lába közé húzza a farkát. A faroktartás elbírálásánál szintén nem kívánatos az élettelennek tûnõ, mozdulatlan faroktartás.
VÉGTAGOK:
ELÜLSÕ
RÉSZ:
A végtagok értékelését a gubancos
szõrzet nagymértékben akadályozza.
Az elülsõ végtagok oszlopszerûek, párhuzamosak,
elõlrõl és oldalról nézve függõlegesek.
A szügy széles, ami széles, vastag és
szabadon mozgó végtagokat eredményez. A végtagok
szorosan fûzõdnek a testhez. A csontozat erõs
és tömeges. Az izületek terjedelmesek.
A
laza váll, a törzstõl elálló
könyök, és a süppedt mar a szervezeti lazaságot
tükrözi, ez lehet genetikai eredetû, ám
nagymértékben hozzájárulhat a mozgáshiány
is. Ezek a hibák az elülsõ végtagok
bírálatakor igen szembetûnõk. A kis
mellkasú egyedeknél a szív, a tüdõ
és a nagyerek mûködése nem megfelelõ.
A szûk lábállás a komondornál
súlyos hiba. A keskeny alátámasztás
a komondornál, mint robusztus fajtánál csökkenti
a stabilitást. Súlyos hiba a vékony csontozat,
francia állás, X-, O láb, kifelé,
befelé forduló, puha, laza mancsok.
Vállak: A lapocka kissé meredek.
Az elülsõ végtagok a vállizülettõl indulva merõlegesen haladnak lefelé. Az izomszegény laza vállak súlyos hiba.
Mancsok: Nagyok, zártak, szorosan egymás mellett elhelyezkedõ lábujjakkal. A talppárnák palaszürkék, teltek és rugalmasak. A karmok szürkék.
A puha és a túl meredek csûd túl terjedelmes mancsokat eredményez, ezért azok lazák lesznek. Az elülsõ mancsok gömbölyûek. Kívánatos a minél sötétebb tónusú talppárna.
HÁTULSÓ
RÉSZ:
A hátulsó végtagok állása viszonylag
meredek szögellésekkel támasztja alá
a törzset. A középhosszú far folytatásában
széles és erõsen izmolt végtagok kívánatosak.
Súlyos
hiba a vékony csontozat, tehén vagy gacsos állás,
hordó állás, kardállás. A puha
laza, kifelé vagy befelé forduló mancsok,
mind állásban mind mozgásban egyaránt
nem kívánatosak.
Comb: Erõteljesen izmolt, terjedelmes.
Mancsok: A hátulsó mancsok hosszabbak az
elülsõknél. A fattyúkarmok eltávolítandók.
MOZGÁS:
Könnyed és kimért. Lépése nyújtott,
tértölelõ.
A hatalmas test ellenére a komondor mozgása harmonikus, könnyed. A mozgásban megjelenõ hibákat súlyosnak kell tekinteni.
BÕR:
Sok festékanyagot tartalmaz, palaszürke színû.
Elõnyös, ha a fogíny és a szájpadlás
is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentû
és rózsaszín bõrû egyedek nem
kívánatosak.
A szabad bõrfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran elõfordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfelelõen pigmentáltak. A szabad bõrfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba.
SZÕRZET:
SZÕR:
Az egész testet hosszú szõr fedi. Szõrzete
durvább felszõrbõl és finomabb pehelyszálakból
áll. A felszõr és a pehelyszál aránya
szabja meg a bunda jellegét. A gubancos, nemezesedésre
hajlamos szõrzet alapkövetelmény. Akad azonban
egyenletesen sûrû, hullámos lefutású,
zsinóros jellegû szõrzet is. Ennek apróbb
tincsei kevésbé, vagy egyáltalán nem
nemezesednek. A szõrzet a faron, az ágyékon,
a comb hátulsó oldalán a leghosszabb (legalább
20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas
oldalán, a lapocka tájékán (legalább
15-22 m), ennél rövidebb a pofákon, a szemboltíveken,
a fejtetõn, a füleken, a nyakon és a végtagokon
(10-18 cm) legrövidebb az ajkakon és alul a végtagokon
(9-11 cm). A kifésült és a teljesen gondozatlan
szõr egyaránt nem kívánatos.
A szõrköntös vizsgálatakor nem csak a szõr hosszúságát, hanem elsõsorban a minõségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követõen az úgynevezett tépett szõrzet, abban az esetben, ha az egyértelmûen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelõ szõrminõséggel rendelkezett. Az aljszõrzet mennyisége és minõsége igen fontos. A jellegzetes komondorszõrzettõl való mindennemû eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetû homogén szõrköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.
SZÍN:
Csontfehér.
A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!
NAGYSÁG
ÉS SÚLY:
Marmagasság:
Kanok: legalább 70 cm.
Szukák: legalább 65 cm.
Testsúly:
Kanok: 50-60 kg.
Szukák: 40-50 kg.
Fontos, hogy a komondor,
mint nagytestû pásztorkutya méreteit megõrizzük.
Nem szabad törekedni a marmagasság ésszerûtlen
növelésére, mert az általában
a homogenitás széteséséhez vezet.
A fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben egyöntetû, mivel kezdettõl fogva azonos tenyésztési céllal tenyésztették.
HIBÁK:
Az elõbb említett pontoktól való
minden eltérés hibának tekintendõ,
a hiba minõsítésének pontos arányban
kell állnia az eltérés fokával.
-
Hiányos pigmentáltság az orrtükrön,
a szemhéjon és a szemhéjszélen.
- Laza szemhéjszélek.
- Kunkorodó farok
KIZÁRÓ
HIBÁK:
- Erõtlen izomszegény testfelépítés.
- Elõreharapás, hátraharapás, keresztharapás.
- Entrópium, ectrópium.
- Felálló, könnyû fül.
- Rövid farok (3 cm-rel a csánk fölött).
- Nehéz végtagok és mozgás hibák
- Színes szõrzet tarkázottság
- A standard- ben rögzített mérettõl
való eltérés.
Megjegyzés:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedõ, normálisan kifejlõdött, tapintható herékkel kell rendelkezniük.